dolce vita jelentése
kiejtése: dolcse vita
léha, csak az élveket hajhászó életvitel
olasz , ‘ua.’, tkp. ‘édes élet’: dolce ← latin dulcis ‘édes’ | olasz, latin vita ‘élet’ ← vivere ‘él’
További hasznos idegen szavak
jogtudomány ágyas (nő)latin concubina ‘ua.’, lásd még: konkubinátus
történelem az ókori Itáliában élt, latin vagy vele rokon nyelvet beszélt népek (latinok, szabinok, oszkok, umberek stb.) összefoglaló nevelatin Italicus ← görög Italikosz ‘itáliai’ ← Italia ← óitáliai (oszk) Viteliu (?) ‘borjak földje’
A dolce vita és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
kisebbségi
újkori latin , ‘ua.’, lásd még: minoritás
kiejtése: braszeró
művészet hordozható széles parázstartó rézserpenyő szobák melegítésérespanyol , ‘ua.’ ← brasa ‘parázs’ ← ?
bizalmas figyelmet felkeltő dologbizalmas fő látnivaló, ami a közönséget vonzzanémet Blickfang ‘ua.’: Blick ‘pillantás’ | fangen ‘elfog, megragad’
értelmi fogyatékos
német debil ‘ua.’, lásd még: debilis
orvosi álomlátás éber állapotbantudományos latin oneirismus ‘ua.’: görög oneirosz ‘álom’ | lásd még: -izmus
bizalmas bizonytalan egyveleg, keverékmelléknév vegyes, kevert, összevisszanémet Mischmasch ‘zagyvalék’ ← mischen ‘kever’ (ikerszó)
kiejtése: milflőr
textilipar apró virágokkal mintázott kelmekémia sokféle virág illatanyagából kevert illatszerfrancia , ‘ezer virág’: fr, latin mille ‘ezer’ | fleur ← latin flos, floris ‘virág’
érdekesség, furcsaság
ritkaság, nevezetesség, különlegesség
latin semlegesnemű curiosum ‘érdekes dolog’, lásd még: kuriózus
geológia a földtörténeti harmadkor előtti vulkánosságból eredő (kőzet)lásd még: paleo- , vulkanikus
geológia a földkéreg kőzetövének feltételezett hidrosztatikus egyensúlyaangol isostasy ‘ua.’: görög iszosz ‘azonos, egyenlő’ | sztaszisz ‘állás’, (hi)sztémi ‘áll’
